0. Fogalmazzunk úgy hogy mit nem. Mit érezhet egy ember? Sok mindent.
Inkább koncentráljunk egyszerre csak egyre. A MOSTra.
Most konkrétan sírni van kedvem. Kibőgném magam ha engedné a testem és a szemem, de képtelen vagyok sírni. Annyira belefáradtam a dolgokba hogy elengedem őket. Ez van lesz majd jobb is. Tudom hogy lesz, mert eddig is volt.
Az embert nem az határozza meg hogy mennyi barátja van. Leginkább az hogy tisztában van e vele hogy mennyire tud számítani.
Hiába van sok barátod, ha közülük csak egyre vagy kettőre számíthatsz. A létszám nem határoz meg. Te határozod meg magad. Te döntöd el azt, hogy mit akarsz érezni.
Ha szomorú akarsz lenni akkor legyél és zuhanj le a mélybe, de ne annyira hogy ne tudj visszamászni. (A sötétséget elkezdtem irányítani, olyan régóta vagyok ott.)
Ne becsüld le magad. Felesleges mindenért ócsárolni magad, ugyanis te úgy vagy tökéletes ahogy vagy. Ha mások nem fogadnak el, akkor nem fogadnak el. Ez van. Idővel úgyis jönni fog valaki aki elfogad.
1. Kibaszott csalódott vagyok. Egyszerűen nem akarom elfogadni a tényt, hogy segíteni akarok másnak.. Azonban nem tudok. Ez az egyik legfájóbb számomra. Nem arra van szükségem hogy nekem segítsenek, hanem arra hogy tudjak segíteni másnak Viszont nem mindenki érdemli meg a segítségem. Hallgassam meg és pátyolgassam a lelkét. A valaki nem hagyja hogy segíts akkor arrébb kell állni. Szard le és zsa. Ha ő nem érdekli az hogy mi van veled, azt engedd el.
2. Kibaszottul szükségem van arra hogy szerelmes legyek. Legyen persze mellettem egy olyan ember aki viszont szeret. Elakarom hinni azt, hogy valakinek kellek. Ugyanis nem hiszek magamban annyira, hogy elhiggyem rám szüksége van valakinek. Csak azt szeretném hogy öleljenek szorosan és soha nem engedjenek el. Ne engedje azt hogy tovább zuhanjak, mert magam is félek attól hogy túlságosan is lentre fogok kerülni, ahonnan nem fognak tudni visszahúzni.
Ölelj meg és suttogd a fülembe hogy: ,,Ne aggódj én itt vagy és együtt mindent megoldunk.”. Ez egy annyira nagy dolog amit nem kaphatok meg? Mindenkinek segítek és töröm magam jobb legyen neki, de én nem kapok semmit általában. Nem félek egyedül lenni mert világ életemben egyedül voltam, de jól esne ha engem is szeretnének.
3. Elengedem. Elengedek mindent. Összecsomagolom és hagyom hogy elszálljon. A naprendszerünkből is tűnjön el. Remélhetőleg én nem tűnök el.. Ha igen akkor elnyelt a sötétség.
Drahos Krisztina Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése